|
Témaindító hozzászólás
|
2015.01.02. 21:08 - |
 |
[168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
Rod Grancourt
- a szovetsegunk ugy sem maradhatna meg ha megbuntetnem a hugodat. Tette... a tronorokos irant... halalt vonzana maga utan, vagy eros csonkitast. Ezert mondom, hogy inkabb ne szovetkezzunk. Ez az ajanlatom, ezzel az eggyel elhallgatom mit tett, igy titeket nem fognak megkeresni katonak. - magyaratam. Nem volt inyemre, hogy rossz viszonyba kerultunk. - igy a buntetes csak annyi lenne, hogy a hozzank kozel eso erod, tudod, az a nagy, amelyiknek a fel tornya hianyzik. Az atkerul az en vednoksegem ala. Ennel nagyobb buntetest ebben az esetben nem kapsz te sem a hugod miatt. - remenykedtem, hogy nem olyan teljesen mint a huga es nem fog most azonnal megolni engem |
Nicholas Agrieton
Egyre idegesebb lettem húgom tette miatt ezért megmarkoltam a szék oldalát miközben lassan és kimérten felálltam, kellett volna a herceg mert ha király lesz a legjobb szövetségesem lehetett volna de most itt állok úgy,hogy semmit nem tudok ami túlságosan is idegesítő volt. - Hogyan akarod megbűntetni,hogy a szövetségünk megmaradjon?- Néztem rá és csak reménykedtem,hogy nem akarja kivágatni a nyelvét vagy hasonló hisz vér a véremből azért védeni is fogom főleg utolsó női családtagom révén. Kezdtem bánni azt a pofont,hisz sosem ütöttem még meg, sőt talán még senki nem ütötte meg és most biztosa szobájba sír miközben próbál még is dühösnek és erősnek látszani. |
Rod Grancourt
Ratamaszkodtam az asztalra. - nem hagyhatok egy ilyen tettet megtorlatlanul. Vagy megbuntetjuk ot, vagy a szovetseg felbontasa. A szovetseg felbontasa a legkedvezobb rossz mindkettonk szamara! Nem akarlak mint ellensegemet, de a szovetseg nem johet letre koztunk egy ideig - mondtam. Bantott, hogy most meg sincs jegyesem. Masreszt megint minden gondolatom a kis csitri korul forgott, s nem csak mert haragos voltam ra |
Nicholas Agrieton
Az istenekre, hogy nekem semmi nem működik. Mély levegőt vettem és hátra dőltem a székbe ami felnyögött súlyom alatt, nem csoda ,hisz nagy öreg darab volt már de gyönyörűen faragott és szépen megfestett volt no meg kényelmes ezért nem voltam hajlandó lecserélni bármár mondták nekem sőt még anyám is mondta anno apámnak.- Herceg, most komolyan egy kislány fenyegetőzése miatt akarod eldobni jó szövetségünk?- Néztem rá komolyan mert tényleg kicsit gyáva gondolatnak gondoltam ezt. - Nem kell aggódnod, nem marad ebbe az országba tőled messze lesz, addig csak nem öl meg téged- csóváltam meg a fejem. |
Rod Grancourt
Bolintottam neki. Jol atlatta a helyzetet. ,ost, hogy ez a hazassag meghiusult, s a lany fenyegetett engem, nem tarton jo otletnek, hogy vwluk szovwtsegbe maradjak. - megfenyegetett. Igy hogy lehetnek abban biztos, hogy nem a vesztemre tortok? - kerdeztem szettart kezekkel. Bantott ezaz egesz mert szivesen osszemertem volna magam Nicholasszal... hat igy most mar mindegy. |
Nicholas Agrieton
Hallgattam miközbe megfogtam a szerződést és a kandallba lobogó tűzbe dobtam és néztem ahogy semmivé válik. Csúnyán felpofoztam hisz kezem fájt pedig én adtam az ütést nem én szenvedtem el de inkább nem gondoltam bele mert akkor bűntudatom lenne és megérdemelte, meg kell bűntetnem ezért. - Akkor gondolom a támogatásod is elvesztettem- Ültem le a székre ahol apám ült régebben és néztem rá. Jobb lenne ha most derülne ki,minthogy akkor amikor épp szükségem lenne rá. |
Rod Grancourt
Nen szoktam noket bantani, de most nem szoltam amiert a lannyal igy bant. - nentudom hogyan tudnal karpotolni. Ha mindig olyan kedves lenne, remek feleseg es remek kiralyno lett volna belole. Igy azonban feltem tole az eletemet - vontam vallat. - elestem egy uralkodoi tartol es az utodoktol. Ezt hogy karpotlod nekem? - kerdeztem es nekidoltem az asztalanak. Valobanbosszantott engem Elizabeth viselkedese, mert ezt nem tehetne meg... pedig mar kezdtem beleelni mGam, hogy milyen lesz ot megszeliditeni... de a fenyegetest nem turom |
Nicholas Agrieton
Pakoltam össze,hisz nekem nagyon sodolgom volt és épp egy másik lorddal találkoztam volna,hogy beszéljünk a közelgő lovagi tornáról de ekkor berontott Rod és lecsapta az asztalra a szerződést,hogy mégsem kell neki és meg is indokolta miért. Szemem elsötétült de még nyugodt maradtam mert nem akartam előtte kiborulni elég ha a családba marad ami majd történni fog.- Herceg, biztos nem úgy gondolta..- Próbáltam menteni ami menthatő de már késő volt hisz már elhatározta és láttam nem meggyőzni így inkább hagytam és húgomra néztem haragosan majd oda mentem hozzá és megragadtam a karját, felnyögött,hogy fáj neki de nem érdekelt. Felpofoztam. Rám nézett úgy mint még soha- Takarodj a lakrészedbe- Morrantam majd megnyugodva fordultam a herceghez.- Háborúra semmi szükség nem lesz remélem ezt már tudod,kárpótollak valahogy- Mosolyogtam rá. |
Rod Grancourt
Elkerekedtek a szemeim. Veres hibat kovetett el. Leszalltam a lovamrol es megnyugtattam, majd elovettem a szerzodest. - kar volt ezt tenned... de legkozelebb majd gondolkodsz - bementem a batyjahoz es letettem a szerzodest. - sajnalom, de nem vehetek el olyan not, aki az eletemre tort, nekem skociara is gondolnom kell - magyaraztam hivatalosan es huvosen. Minden eddigi ajanlatomat, a szovetsegit es barati ajanlatot is megvontam toluk, ezt szerintem eszrevette a batyja. Most nem tehetek semmit, mert csak az o katonai vannak itt, de a lany, hiaba nem gondolkozott, megfenyegetett, meg ha nem is engem, hanem a lovamat, de ez sajnos nem maradhat megtorlatlanul. Ha most meg is olnek, ebbol haboru lesz, s tudom Ana feltuzelne annyira a herceget, hogy Skociat, irorszagot es a maradek angol csapatokat is ellenuk forditana |
 Elisabeth Agrieton
Pislogtam mint hal a vízbe, nem tudtam mit mondani erre annyira megbántott és ha nekem két személyiségem van akkor neki meg húsz, eddig élvezte sőt teljesen odavolt harcias mivoltamért de most még úgy viselkedik mint egy gőgös herceg de hamar rá kellett jönnöm,hogy csupán ez ő valójában.- Vagy csupán nekem kell mondanom,hogy rám akartad erőltetni magam házasság előtt ágyba bújást óhajtottál majd mikor vissza utasítottalak kitaláltad koholt vádaid.- Néztem ahogy lépsébe indítja a lovát. - Elfelejtesz valamit herceg- Szóltam hozzá megint majd katonáimra és Johnra néztem. - Fogjátok el- Megfogták a lovát és nem engedték. - Vágjátok el a ló nyakát- feleltem nyugodtan és már a lóhoz nyomták a kardot. - Mégse, lépjetek hátra, forduljatok el,szemet becsukni.- Néztem ahogy telejsítik majd a herceghez léptem. - A hatalmat, itt nekem van, Skóciába neked de itt én vagyok feletted |
Rod Grancourt
Elsotetult a tekintetem es ugy meredtem ra. - nem, nem akartam egybol a labad koze kerulni, de meggondolhatom magamat, hogy miert is jegydztelek el - azzal lovamhoz fordultam. Megigazitottam szerszamait es folszalltam a nyeregbe. - igen, de elkezdenek majd gondolkodni, hogy miert nem feleltel meg egy hercegnek... en pedig nem fogok elfelejteni valaszolni, hogy mert ket szemelyiseged van, a pofatlan, bekepzelt ened es a normalis noi ened - elforditottam toluk a lovat. - most mar barmikor velem ebedelhetsz.... de varj ne... ha igy viselkedsz inkabb ne is egyunk egyutt csak felfordul tole a gyomrom - azzal lelesbe inditottam a lovamat |
Elisabeth Agrieton
most olyan kegyetlennek nézett ki amitttem volna soha és ezért meg is tántorodtam. Még, hogy az én hibám lesz ha udvarlását visszutasítom vagy épp szerinte nem kellően fogadom és vége a jegyességünknek? Csak elmosolyodtam. - Engem miért is zavarna? nem tűnsz úgy mint aki feleségül akar, de te is tudod sok a kérőm nem okozna nagy gondot mást találni. - mosolyogtam tovább de itt még nem hagytam abba. - És ha azt hiszed,hogy mindent eldobva szét tárom lábaim rangod miatt nagyon tévedsz- Morrantam fel és John mosolygot mögöttem,hogy ilyen kis tüzes vagyok még mindig és nem egy szerencsétlen úrihölgy aki amint nem éri elájul. |
 Rod Grancourt
Megsértett arcot vágtam amikor elhúzta és ruhájába törölte a kezét. - udvarolni fogok. Ha úgy viselkedsz, hogy rádunjak, igen ez lesz a vége, de remélem nem fogsz úgy viselkedni - mosolyodtam el, hogy oldjam kicsit szavaim súlyát. Elvárom tőle, hogy ne utasítson vissza örökké... ha viszont ez nem fog megtörténni...akkor bizony felbontom az eljegyzést. - tudod nem elég a férfinak udvarolnia. Néha a nőnek is kell tennie valamit hogy el ne veszítse az udvarlót. Tehát ha nem akarsz elveszíteni, mert bántana, ha csak úgy túl lépnék rajtad, akkor neked is kell tenned érte valamit |
Elisabeth Agrieton
Csak remélni tudtam,hogy van benne annyi tartás,hogy nem fogja ezt a buta hagyományt figyelembe venni hisz elég ha megnézik a lepedőt nem? Ezt hallottam a piacon és dajkámtól is,hogy így nézték régebben hisz amikor először leszek egy férfival akkor vérezni fogok. Nem? Annyira zavart,hogy erről semmit nem tudtam mert nem volt anyám itt velem amikor tudnom kellett volna.Egy ideig hagytam,hogy a kezemet fogja majd megcsókolja de látványosan elhúztam és megtöröltem ruhámba.- Tudod milyen vagyok - Mondtam remélve,hogy meghátrál de úgy tűnt tetszik neki makacsságom. - Értem szóval udvarolsz majd amint rámunsz felbontod eljegyzésünk- Hümmögtem. |
Rod Grancourt
Ránéztem fáradt arccal. - sajnálom, de bárkihez mennél hozzá, ugyanezt kellene átélned - magyaráztam, majd odaléptem hozzá. - másrészt nem azonnal akarlak elvenni - vigyorogtam rá és megfogtm a kezét, hogy kezet csókoljak neki. Boldog voltam, hogy én győztem, meg persze... ott volt az is, hogy így nyugodtan udvarolhattam és közeledhettem hozzá, senki nem nézte meg érte, s engem sem |
Elisabeth Agrieton
Beakartam menni,hogy tudjam mi történik velem mert úgy éreztem,hogy jogom volt hozzá mert még mindig nemtartottam magam egy lónak akit csak úgy eladnak. Kinyílt az ajtó és megjelent Rod, csak néztem rá ám ekkor a másik kérő idegesen viharzott ki és ellovagolt minden köszönés nélkül majd Rod bejelentette,hogy megkell tanulnom a külföldni nyelvet. Szóval az övé lettem volna? Léptem egyet hátra mert eszembe jutott,hogyan is fog lezajlani a nászéjszakánt ezért vadul rázni kezdtem a fejem.- Nem, én nem megyek át azon - Morrantam rá és kihúztam magam, jelezve,hogy büszke maradok attól még,hogy ő lett a vőlegényem. |
Rod Grancourt
Várakozásteljes arccal meredtünk rá, majd azt figyeltük idegesen ahogyan aláírta a lapot. Vajon kinek a neve került rá? Láttam ellenfelem arcán, hogy ő is ezen agyal és közben idegesen sattogtatta az állkapcsát. Végül hozzám jött oda és nekem mondta, hogy a vőlegénye leszek a húgának. Ez azt jelenti, hogy enyém lesz Elizabeth, másrészt azt, hogy nagon kell vigyáznom, hogy Nicholas ne szóljon bele Skócia ügyeibe. Átolvastam a szerződést, minden egyes pontot, minden kiskaput átgondoltam, ahogyan minden záradékot is. Végül rábólintottam. A szerződést lemásoltattam egy megjelenő írnokkal, majd kimentem Elizabethhez. - ideje gyakorolnod a külföldi nyelveket - szóltam oda a lánynak. |
Nicholas Agrieton
Sóhajom halkan szökött ki torkomból miközben gondolkoztam mit is kéne tennem. Azonnali választ akartak de nekem át kellett gondolnom a dolgokat hisz a másik kérő még sereget is ígért ha bármi baj lenne és bárki megakarná támadni a völgyet ám egy herceg...aki lehet király lesz és a húgom a királynő akkor nagyobb lesz a hatalmam és egy jó szövetségest is kifogok így. Megint megsimítottam az állam és a kezembe vettem a tollam és leültem az asztal alá majd beírtam a vőlegény nevét és aláírtam. Pecsétemet is oda bigyeztettem ,hpogy még komolyabb legyen majd felálltam és oda mentem a herceghez. - a tiéd - Ennyit mondtam csak. |
Rod Grancourt
Nicholasra néztem és kilazítottam a ruhám nyakát, hogy ne fojtogasson engem, mikozben beszélni akarok. - pontosan ez.... hogy herceg vagyok. Ha apám meghal, a trón az enyém lesz, így én király, a feleségem pedig királyné lesz - próbáltam minnél meggyőzöbb lenni, hogy ne írja alá a papírt. Az ázsiaiangol pedig egyből kikelt magából, de még nem ment, mert nem engedtem neki. - tudom, hogy makacs, de örömömet lelem majd a megnevelésében. Mindezek mellett jó feleségem lesz - legalábbis reménykedtem benne. - vele is beszéltem már erről. Ha döntöttél, mégpedig most kell döntened, mond el, a húgodnak, hogy melyikünket választottad! Döntésed mi is csak akkor tudhatjuk meg! - ezzel akartam meggátolni, az ellentámadásokat. |
Nicholas Agrieton
Értetlenül néztem rá majd elgondolkozva hátra dőltem és megvakartam növekvő borostám amiért már húgom nyúzott,hogy szedjem le de nekem így tetszett na meg legalább idegesítettem vele egy kicsit de elkalandoztam így megráztam a fejem és felnéztem a kérőkre. - És mit adnál te? szóval egy herceg vőlegénynek..hmm nem rossz de tudod milyem makacs és büszke - Ráncoltam a homlokom mert erről a másik kérő még nem tudott. Nem értettem már, Rod miat akar mert annyira felvolt háborodva de nekem csak jól jött ha esetleg királynő lesz az én kis sárkányom. |
[168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
