|
Témaindító hozzászólás
|
2015.01.02. 21:08 - |
 |
[168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
r.g.Szoltam az egyik futarnak, hogy vigyen el egy levelet a papanak, majd otthagytam oket. Fel oran belul osszes katonammal egyutt tavoztam. El kellett mennem innen... egyszeruen itt mindenki mas mint akinek eloszor nezi az ember.
e.a.kivágtattam a faluba ahol segíteni sozktunk. Leszálltam Saphiráról és a kisgyerekek már is felém rohantka nevetve azt kiabálva,hogy végre itt vagyok. Leguggoltam és megöleltem őket majd az egyiket az ölembe kapva mentem a faluba be. Kiosztotta eközben John a hozott ételt majd mentem segíteni az aratásba. Szoknyám tiszta sárvolt alul de nem érdekelt különösebben . Hajam összefogtam és nem figyeltem Rod embereire ahogy elhaladnak mellettünk
r.g.En a faluban szalltam meg, azt hittem itt nem fogok vele talalkozni, de sajnos itt volt. Hirtelen ismeros hangot hallottam es az egyik volt szeretom sietett hozzam. Picit leeresztettem es hagytam, hogy megrohamozzon engem. Most mindent jol fogadtam, ami kedveskedes. Marpedig o regen is tudott kedveskedni. Azota volt egy lanya, de nem az enyem, most odahuzta Rodot Elisabethhez, akinek a szoknyajaba epp kapaszkodott a kislany. Elmondta a tortenetuket es hogy az Agrientonok befogadtak ot itt.
e.a.John nézte őket és ő is segített de kardját nem tette le ha szükség lenne rá,hogy megvédjen bár itt mindenkibe megbíztam. - megérkezett a nyáj?- néztem kérőden a falu vezetőjére,hogy amit küldtme ide ért e. Ő csak megköszönve hálálkodott. Felnevetve vágtam le egy újabb adag szőlőt, a falu rengeteget termelt és jó pénzért eltudták adni de inkább mi vettük meg és abból készült édes borunk. Kezem megvágtam de csak legyintettem,hogy nem baj. Kérdezték ma itt maradok e estére ahogy szoktam de csak megráztam a fejem
r.g.A tavolbol figyeltem ot. Igy egeszen mas... nem szabad a kozeleben lennem es akkor onmaga lehet... hogy mukodik ez? Miert kellett mutogatnia, hogy van hatalma? Most minden teljesen mas lehetne. Hirtelen feltunt, hogy a volt szeretom eltunt mellolem es mar mellette all es segit neki. - van egy ferfi akinek tetszel - sugta neki, en vegkepp nem hallhattam. Rebecca mindig is szeretett ferfiakrol beszelni |
e.amegnyikkantam ahogy a falnak nyomott és azt hittem csak megfog ütni de már gondoltam,hogy nem amikor lefogott és őt is lefogták és nem tudott szabadulni se mert megütötték amikor próbált oda jutni hozzám. Csak néztem rá elkeseredve amikor feltűrte a szoknyám és hozzám ért mások előtt, durván. Felkiáltottam,hogy elég legyen de nem érdekelte.- Miért akarod ennyire,hogy meghaljak?!- néztem rá teljesen elkeresedve. - nem fogok oda menni akkor inkább vágd át most a torkom!- kiáltottam fel és tőrét kihúztam oldalán lévő tartóból és torkomnak szegeztem, enyhén meg is vágtam,hogy lássa komolyan gondolom
r.g.Elkaptam a tort es messzure hajitottam - nen akarom, hogy meghalj! Figyelj mar egyszer arra amit mondok! - kertem elkeseredetten, majd elengedtem ot. Hatraleptem es faradtan a hajamba turtam. Megraztam a fejemet es elfordultam tole. - miert halnal ott meg?
e.a.mert nem akarok ott élni! itt akarod maradni! ezaz én hazám, itt nőttem fel nem vagyok hajlandó sehova se mnni innen nem érted meg?! a völgy védelmezője vagyok bátyámmal nem hagyom őket magukra csakhogy egymásik országba menjek hogy dísz feleséged legyek!
r.gLegszivesebben uvoltottem volna, de megneveltek, igy csak mely levegoket vettem, hogy lenyugodjak. - te tenyleg semmit nem tudsz a hazassagrol es a hozza tartozo dolgokrol, igaz? - kerdeztem elgondolkodva.
e.a-nem megyek el! vagy esküszöm az istenre hogy megölöm magam!- néztem rá elhatározottan hogy tényleg megtenném csak ne tegye ezt velem, tudta jó,hogy tlejesen összetörténk ha most elkéne hagynom az roszágom
r.g.- biztos, hogy a szuleidet megoltek es nem ongyilkosok lettek toled? - kerdeztem fintorogva. Ez a lany semmi dicsoseget nem hoz a csaladjanak. Felvettem egy kenyerszeletet, kozben elengedtek Johnt. - nem vitatkozok errol, eljossz velem skociaba
e.a.ahogy ellépett a mondata miatt a földre rogytam a fal mellett és egyszerűen nem tudtam feldolgozni azt amit mondott. Mindig a szüleommel jött és én kezdtem telejsen darabokra hullni a régi énem sehol nem volt már, nem mosolyogtam csak megtörten néztem magam elé. Nem voltam hajlandó vele menni és nem is fogok ahogy ezen gondolkoztam megláttam a tört a földön amiért kinyúltam és felvettem. Először őt akartam megölni de csak fellendítettem és magamba akartam vágni de John időbe kapta el a kezem - nem! nem megye! megölöm magam! eresszetek! - sikítoztam mint aki megőrült
r.g.Osszevont szemoldokkel neztem ra. - jo, valoban jobb ha nem jossz... es talan eltudom erni, hogy felbontsak a hazassagunkat... az orokoseim nem orokolhetik az elmebajodat - leptem hatrebb. Egyre jobban kezdett nem tetszeni ez a lany. Sot, irtoztam mar tole
e.aRemegtem és kezemből kiesett a tőr, John mellém guggolt és próbált megnyugtatni,hogy nem kell innen elmennem. Annyi mindent tettem már ezért az egész helyért és nem tudtam volna őket itt hagyni egy más országba aho legyedül vagyok mint a kisujjam. Felemelt és arcomfogva kényszerített,hogy szemébe nézzek - nyugodj meg úrnőm - mosolygott és én lassabban kezdtem zihálni miközben kiadt a aparancsot,hogy ksézítsék a lovainkat |
a.efelnéztem rá és a jó kedvem azonnal elillant és a szemembe könnyek gyültek és rémülten pislogtam - nem, nem megyek oda!- ráztam a fejem és kétségbe esetten kerestem btyám de sehol nem volt - nem akarom elhagyni a hazám! ez az otthonom!
r.g.- ha ferjhez mesz, elhagyod a hazadat es ott elsz ahol a ferjed. En skocia kiralya leszek, ott fogok elni igy te is - mondtam. Gyuloltem konnyeit... mindenert sirt mostanaban... pedig nem ilyennek ismertem meg. Mogorva abrazattal neztem ot, nem volt ertelme mashogy banni vele, mert felesleges
a.e.-leszel még nem vagy az! Nem szakíthatsz el a hazámtól! már minden önérzetemtől megfosztottál miért akarod ezt is elvenni tőlem?! - kiabáltam vele de John rám tette a kezét és meg megszorítottam,hogy megnyugodjak
r.g.- mint minden lady neked is a ferjedhez kell koltoznod! Ha itt maradsz en pedig skociaba, es neked esetleg gyereked szuletik, akkor mindenki a halalodat akarja majd amiert megcsaltad a herceget. Tudod mig en barkivel osszefekhetek, neked ez a kivaltsag nem adatott meg. Masik ok, igy szokas, igy is lesz tehat ossze fogsz pakolni es skociaba jossz velem - duhos voltam - istenem komolyan megkeresnem a tabitodat es megbuntegnem amiert nem nevelt igazi holgykent
a.e.Az asztalra csaptam és felálltam, mély levegőt vettem és ahogy idegesen kifújtam még az orrom is bele remegett. - Én nem fogok más ágyába menni- kiáltottam vele és kihúztam magam mint régen amikor megfenyegettem és még büszke voltam nem úgy mint most. - A tanítom az anyám volt!- kiáltottam rá idegesen - és inkább leugrok a vár fallról minthogy elmenjek veled abba az országba! Mit találtál ki hm? elviszel ott véletlen balesetben meghalok mitn a szüleim és tiéd marad minden?! - néztem rá idegesen
r.g.Odaleptem hozza egeszen kozel - nem vadallat vagyok, mint akiket ismersz. Lovagnak neveltek es hercegnek, aki ha kell embert ol, de pusztan hatalomvagybol nem! Es mire mennek a halaloddal, ha azzal elvesztek egy angliai szovetsegest, meg akkor is ha nem epp a legjobb? Semmit, tehat ne nezz ram ugy mintha a halalodat akarnam! - sziszegtem, majd kihuztam magamat - lehet, hogy jo anya volt, de nem tanitott meg ladykent viselkedni. Kulonben tudnad a kotelessegeidet amiket csaladodert kell megtenned
e.a-nincs családom te barom!- kiáltottam rá és a kancsó bort ami ott volt az arcába öntöttem majd azt a földre dobtam .- Nem megyek veled sehova, birkával háló népedhez - morrantam rá és eltoltam magamtól a széket így kitudtam menni könnyedén az asztal mögül. - nem vagyok hajlandó megértetted? Amint elviszel innen első dolgom lesz, hogy vagy téged vagy magam ölöm meg- morrantam rá még idegesebben - a férjem vagy, de nem a feljebb valóm!
r.g.- a feljebb valod vagyok! Azzal hogy a felesegem lettel en lettem a leendo kiralyod! - szemem duhtol csillogott, letoroltem a bort az arcomrol - rendben... te akartad. Azt akartam, hogy John elkiserhessen teged skociaba. De megtiltom, mert amint beteszi a labat skociaba, meghal- mivel kimondtam, ez igy fog tortenni, nem hatralhatok meg most mar. - masreszt... ez a birkaval halo nepedhez... ez nagyon serto. Pasztoraink vannak, ahogyan nektek is, az emberek pedig allatokkal nem kozosulnek. - duhodten ingattam a fejemet, majd kinomban felnevettem - es en meg azt gondoltam mikor eloszor lattalak, hogy szep vagy - tovabb ingattam fejemet, majd leultem az asztalhoz, hogy egyek valamit
e.a Ahogy kimondta,hogy John nem jöhet velem valami elpatttant és éreztem hogy teljesen megfogok kattanni vagy tényleg inkább megyek és levetem magam a várfalról. Most rögtön ennek így semmi értelme és csak megfogok őrülni. Nagyon-nagyon hamar. Elakarja szakítani tőlem Johnt. Nem feleltem semmit csak néztem a szolgálókra- Aki kimeri szolgálni azonnal fejét vetettem- morrantam fel, itt még nekem volt hatalmam így egyik se mert megmozdulni. - nem megyek veled sehova- néztem rá és ellent mondást nem tűrő hangon jelentettem ki ezt a mondatot. Gyűlöltem, mindenért de főleg azért mert lélegzett. - Ha elviszel megtudod mennyire nem vagyok lady, minden módon megfoglak alázni mások előtt és semmivé teszem a rangod!
r.gMely levegot vettem. Felalltam, s megindultam fele. - tudod amit ott a fogadoban mondtam, hogy eljegyezlek es utana addig udvarlok neked, mig meg nem szeliditelek, igaz volt. De belattam szamodra felesleges udvarolni, mert egy felfuvalkodott, onzo, s ostoba teremtes vagy - intettem katonaimnak, hogy fogjak le Johnt, majd elkaptam a felesegemet, a legkozelebbi falhoz nyomtam es felturtem szoknyajat. Erosen nyomtam ujjamat erzekeny pontjahoz... gyuloltem barkit is igy fegyelmezni, de ahogy elnezem, nala csak ez hasznal. - viselkedj ladykent, es igenis skociaban fogsz elni! - sziszegtem. |
e.a.Megtettem amit mondott de végig remegtem és eltakartam az arcom is, hajam most kócosan terült szét az arcomon. John eddi bírta és berúgta az ajtót, az új urára csak bólintott majd lekapta a öppenyét és rámterítette, letörölte a könnyeimet
r.g.- nem tehetsz semmi olyat John, amiert megolethetlek teged - mondtam neki. Aztan felalltam, es elkaptam befele jovo lanyt, aki eddig is probalta magamra vonni figyelmet es kivittem.
e.a.Fejemet mellkasának nyomtam ahogy felemelt és kivitt a szobámból, nem vettem tudomást a másik lányról bár már mentek a pletykák,hogy Rod a nászéjszakáján egy másik nővel van nem velem. A lepedőt körbe mutatták,hogy a házasság érvényes miközben John saját szombámba vitt
r.g.Muszaj volt igenybe vennem a lany segitseget, hogy konnyitsek magamon. Azutan feloltoztem a lanyt visszakuldtem dolgozni en pedig visszaultem a lakomara mindenki nagy megdobbenesere. Ilyenkor reggelig nem szoktak latni a friss hazasokat. En pedig csondesen nekilattam az evesnek.
e.a.John nem sokára megjelent és egy nagyobb tálra rá rakta a kedvenc ételeimet majd szólt pár szolgálónak,hogy meleg dézsa vízet készítsenek nekem és magának is hozott ételt majd az ágyon ülve beszélgetve enni kezdtünk
r.g.Figyeltem es felsohajtottM. Ott a faluban meg lett volna esely... lehajtottam a fejemet. - a hugod hozomanya mit kepez? - kerdeztem es raneztem
e.a.Én elaludtam Johnnal együtt neki dőlve mert megnyugtatott. Bátyám nézett rá miközbe lehúzta a borát. - A vagyonomnak a fele, ami tudod,hogy rengeteg a pénzünkvalamint ha meghalok utód nélkül az egész sárkányfog völgy, a katonáim fele- mondta - ha gyereketek születik és fiú akkor a többi szövetségeme is tiétek
r.g.Bolintottam es hatradoltem. - nos a baj az, hogy gyerekunk nem lesz, most latom elore. Ha rajta mulik, elobb halok meg mint te - mosolyogtam. - vigyazz magadra, nincs kedvem egy ekkora terulettel foglalkozni - mondtam, de valahogy az a baratiassag eltunt... es az igazat megvallva hianyzott
e.a.Bátyám még egy darabig ott ült majd inkább aludni ment mert nem akart vele beszélgetni. Reggel kicsit sápadtan voltam de nem volt sok bajom, amikor John is megjött mellém ült le és akkor már kivirulva nevetni kezdtem
r.g.Reggelinel talalkoztam vele legkozelebb. - hamarosan kezdj pakolni, mert kimegyunk skociaba - mondtam mikor megalltam Elisabeth mellet. Vegigneztem rajta, majd Johnon. Talan ha van egy fattyam... azt kinevelhetnem utodomnak, mert ettol a lanytol sosem lesz gyermekem. Zavart, hogy ilyen kozel van Johnhoz, de ha esetleg teherbe esik, tudom ki az apja. |
e.a. mar konnyeim kiszaradtak megis ugy ereztem hogy meg mindig sirok es nem tudtam ezzel mit tenni. - nem erdekel nem leszek nevetseg targya csak hagyj beken. nem akarom.nem- raztam meg a fejem tovabbra is mikozben mar felig meddig kimasztam alola
R.g. Visszarantottam es nem engedtem el. A nyakahoz hajoltam - ha sokat hisztizel, bejonnek ackatonaim - azzal csokot leheltem a nyakara, az egesz vallara, de a szajara egyszer sem. Megakartam nyugtatni, de egyre inkabb felizgatta magat, rossz ertelemben
E.a: Ráztam a fejejm,hogy nem akarom meg se hallani azt amit mond de nem akartam,hogy bejöjjenek emberei így csöndbe maradtam és nem mondtam semmit a szobát csak a sírásom töltötte be. Szememet szorosan összecsuktam, fogaimat összeszorítva vészeltem át az egészet
R. G. Borzalmas volt ugy vegigcsibalni, hogy o kozben sirt. Nem kinoztam, csak elvettem a szuzesseget, de utana egybol abba is hagytam. - ha sirsz, attol nem leyz jobb - morogtam. - ulj fel picit - mondtam neki, hogy a lepedo biztosan annyi vert kapjon, hogy az ellenorzobrigad kielje kivancsisagat. En az agy szelen ultem, de nem neztem ra. |
e.a.amint kimentek felebredt bennem a remeny hogy talan meg menthetem ami mentheto. nem tudt azt az erzest visszahozni mert most egyszeruen csak rettegtem tole. - kerlek konyorgom megtanultam a lecket nem kell elhallni! semmise tehetjuk konyorom -rimankodtam neki mikozbe probaltam kimaszni alola
R. G. Nem engedtem el ot. - nem, nem... itt maradsz. Nezz ram... nem foglak bantani. Korabban mar el akartalak venni, tudod jol. Igy most, hogy a felesegem vagy, igenis el kell halni a hazassagot. Mar csak azert is, mert ha most igy semmisse tesszuk az egeszet, mindketten nevetseg targyai leszunk - magyaraztam, de meg mindig nem ertem hozza
e.a. hangja eljutott fulemig de sok ido kellett hogy felfgjam szavai jelenteset. nem fog hagyni hogy tivabb eljem eletem mert neki jol jott a hazassag. nem akartam ferjhz menni tokeletesen ereztem magam egyedul.szabad voltam ed fuggetlen. megraztam a fejem megit - nem! nem akarom hogy a ferjem legy gyulolom skociat gyulollek teged is- raztam tovabb fejem - ha hozzam ersz megmergezlek megertetted?!
R. G. - Ha megmergezel, megkeresnek az embereim, megolnek, megolik a batyadat es a foldeteket felegetik - hangom nyers volt. Szetfeszitettem a labait. - azt akarod, hogy fajjon? - kerdeztem meg mindig szemeibe meredve. Nekem nagyon nem volt ahhoz kedvem, hogy fajdalmasan toltsem a naszejszakamat, de nagy valoszinuseggel nem hagy nekem mas valasztast |
Rod Grancourt
Elkaptam a fejet, magamfeleforditottam - ha valaha is gondoltad egy picit is ugy, hogy vonzo voltam, vagy nem kozombos, idezd fel az erzest - mondtam, kozben egy kezjellel kiparancsoltam katonaimat. Lattam, hogy feszejezte a helyzet, igy remenykedtem, hogy nezokozonseg nelkul konnyebb dolgom lesz. |
 Elisabeth Agrieton
Lefogott lábaival így nem tudtam tovább vergődni mint hal amit a nagy hullámok a partra vettnek de nem jönnek vissza érte és próbál vissza jutni az életet nyújtó vízbe. Néztem rá és megint megráztam a fejem. Mindig is szégyenlős voltam már kislányak is és most,hogy a legintimebb dolgot látni fogja más ahogy elvesztem ártatlanságom az kiverte a biztosítokot. Néztem még egy kicsit majd elfordítottam a fejem az ajtó felé. - Nicholas! kérlek,könyörgöm Nicholas- Kiabáltam bátyám után de tudtam,hogy nem fog jönni. Most egyedül maradtam. |
Rod Grancourt
Odamentem, terdeimmel kozrefogtam a derekat, hogy ne hanykolodjon, majd odahajoltam hozza egeszen kozel. - nos... hogy ujra elhigyjem, hogy holgy vagy, mutasd meg nekem, hogy tudsz holgykent viselkedni - nem ertem meg hozza. Embereim feszulten figyeltek minket |
Elisabeth Agrieton
Ahogy kimondta hogy nem vagyok hölgy a maradék önbecsülésem is a porba hullott és csak meredtem magamelé üveges szemekkel. Egy semmi voltam csak egy sima tárgy hiába ver a szívem hiába kering bennem vér és hiába van öntudatom akkor is egy tárgy vagyok. Szinte parancsba adta megint mit tegyek de én csak ráztam a fejem zokogva bár hangot nem adtam ki csak könnyeim árasztották el arcom. Itt voltak az emberei, nem akartam,hogy lássanak. |
Rod Grancourt
Intettem embereimnek, hogy engedjek el, kozben letorolgettem magamrol nyalat. - undorito. Egyaltalan nem ugy viselkedsz mint egy holgy. Tudod orulhetnel, hogy en vagyol a ferjed... de jobban teszed, ha most szepen szetteszed a labad es tul vagy ezen az egeszen. Katonaim turelmetlenul forgolodtsk korulottunk |
Elisabeth Agrieton
Olyan könyen kaptak fel mintha egy tollpárna lennék és dobta az ágyra. Hogy merészelnek az ágyra dobni engem ? aki az uralkodójuknak a fiának a felesége? Kapálóztam de erősne lefogtak és ott tartottak. Eddig bírtam, elsírtam magam és úgy rángattam magam megsem hallva szavait. -John!John segíts!- Zokogtam tovább és kerestem tekintetemmel de nem engedték be bár ő erősen próbálkozott. Férjemre néztem és arcon köptem, jelezve,hogy engedjen el. |
 Rod Grancourt
Megráztam a fejemet és néztem amint katonáim megállítják és ahogy behozzák, elözönlik a szobát. Miért én vagyok az akinek ilyen cirkusz van a nászéjszakáján. Ledobták őt az ágyra én pedig odamentem. Sóhajtottam és megálltam - maradj ott. Ne akard, hogy fenyegesselek! - mondtam, majd letérdeltem az ágyra. - ha nyugodt maradsz és nem ellenkezel.. egy idő után még élvezheted is - morogtam. Semmi kedvem nem volt egy olyn nővel hálni aki gyűlöl, de a házasságot el kellett hálni |
Elisabeth Agrieton
Nem akartam elhinni amit mond, csak ráztam a fejem de amikor mondt,ahogy muszáj neki örököst adnom úgy éreztem kicsúszik a lábam alól a talaj ezért léptem egyet hátra de nem mentem tovább. Nem voltam hajlandó az ágyra feküdni, annyiszor aludtam már itt amikor kicsi voltam és elakartam bújni egy üres szobába de most rettegtem. Elléptem az ágytól olyan messze amilyen messze csak tudtma- Nem!- Kiáltottam el magam és kirántottam az ajtót,hogy ott meneküljek el, el a szobámba amit betudok zárni ha beakarok. |
Rod Grancourt
Morogva elkaptam a kezét. - a katonáimhoz nem érhetsz! Nem akartalak megcsonkítani, csak fenyegetőztem! - dühösen meredtem rá. - elég rossz életed lesz. Én találok majd valakit, akinél megtalálom a gyönyöröket, de neked mint királyném, biztosítanod kell majd az örököseimet. - mondtam és közelebb léptem hozzá. - és most lefekszel az ágyra - intettem a fejemmmel, hogy indítson az ágy felé. |
Elisabeth Agrieton
Amint talpra állított abba hagytam az ütögetését majd pofon ütöttem idegesen, szemembe hullott a hajam ahogy ziháltam de hamar vissza túrtam őket eredeti helyükre. -Nem, egy ilyennel mint te nem fogok úgy viselkedni ahogy illene! Gyűlöllek érted? elvettél, megtámadtad az otthonom és mind ezek mellé még meg is akartál csonkítani! becsaptad a bátyám majd újra egyességre lépteket- Kiabáltam vele tovább majd löktem rajta egyet- Ha mégegyszer, ha csak egyszer a katonáid kardot emeltek Johnra akkor levágotom a kezüket! |
Rod Grancourt
A szobába érve a lábára helyeztem és becsuktam katonáim előtt az ajtót. - tudod ha nem ellenkeznél folyton, kellemes lehetne ez az egész, de még azt is kinézem belőled, hogy meg kell téged erőszakolni - fintorodtam el. Ahhoz nem füllöt a fogam, hogy meg kelljen erőszakolnom. Akkor inkább bomoljon fel az egyezség. |
Elisabeth Agrieton
Felkapott és emiatt úgy éreztem magam mint egy szajha a bordélyházban akit megvesznek egy menetre majd néha visszajönnek még hozzá de csak akkor amikor kedvük van és mindig azt kell tenniük amit akarnak a férfiak. Ismertem párat hisz sok férfi katonánk van és nem vetik meg a női gyönyört. Elkezdtem kapálózni és ütöttem a hátát ahogy csak tudtam ököllel. Zokogni lett volna kedvem, anyám amikor mesélt esküvőjéről ez nem volt benne. Kiskoromba úgy vágytam egy olyan férfira mint apám,hogy olyan házasságom legyen mint nekik. Egy fattyú sem zavarta meg családi idillünket, apám tényleg szerette anyám. - John!- Kiáltottam és néztem felé, majd felé nyújtottam az egyik kezem. Ő közelebb lépett kardjára téve kezét de Rod katonái útját állták. Nicholas ült a székébe és félre fordította a fejét,hogy ne lássa és nem jött utánunk. Száját szorosan összepréselte,hogy ne mondjon semmit. |
Rod Grancourt
Megvontam a vállamat. A táncolással kellene elterelni a figyelmt az embereknek, hogy ne vegyék észre, elkezdődik a nászéjszaka, s így csak egy ajtót találjanak mikor be akarnának nézni a szobába. Odaléptem hozzá, fölkaptam a vállamra és megindulta vele a hálóba. A katonák egy ideig csak pislogtak, majd a főbb embereim megindultak utánunk. - táncolnod kellett volna, most nem tagadhatom meg tőlük, hogy bejöjjenek - mondtam egy ördögi vigyorral |
Elisabeth Agrieton
Néztem kezét amit felém nyújtott és átnéztem rajta, láttam katonáit milyen büszkék rá,hogy a hercegük így tud nekem parancsolni. Mély levegőt vettem de nem álltam fel , néztem John majd vissza férjemre.- Nincs kedvem- Jelentettem ki én is. Mekkora mázlinak élte volna meg egy másik lány,hogy egy herceg lehet a férje aki később király lesz hisz egyedüli fiú gyermek de nekem most ez egy csapás volt, egyetlentetett azzal,hogy el kell hagynom szeretett hazámat ami igencsak elrontotta kedvem. A vendlgek élvezték a mulatságot. |
[168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
